Európa technológiai cégei levelet küldtek Brüsszelnek
Európa legnagyobb technológiai vállalatai nyílt levélben fordultak a ciklus kezdetével frissen alakuló Európai Bizottsághoz, melyet szerkesztőségünkhöz is eljuttattak.
Európa legnagyobb technológiai vállalatai nyílt levélben fordultak a ciklus kezdetével frissen alakuló Európai Bizottsághoz, melyet szerkesztőségünkhöz is eljuttattak.
A tavalyi 4,9 százalék után 2020-ban 3,2 százalékra lassulhat a magyar GDP-növekedés, 2021-ben pedig már 3 százalék alatt lehet – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett előrejelzéséből. A testület az idei növekedési prognózisát ugyan megemelte, de így is jelentős lassulásról beszélhetünk.
Az Európai Bizottság 7 másik tagállam mellett Magyarországot is felszólítja a pénzmosás elleni irányelv nemzeti jogba történő átültetésére - olvasható a bizottság közleményében.
A 2021-2027-es uniós költségvetés végső kereteiről szóló döntés meghozatala érdekében február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és ennek apropóján a minap a Portfolio azt foglalta össze egy elemzésben, hogy milyen okok miatt vannak feszítő keretek a büdzsében, melyek a legfőbb vitás pontok a tagállamok között, illetve azt vázoltuk, hogy a magyar kormánynak és társadalomnak mire kell felkészülnie a feszítő keretek láttán. Az elemzésben a Közös Agrárpolitikára, a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztési források kilátásaira is kitértünk és ennek kapcsán küldött szerkesztőségünknek vélemény cikket Dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese. Az alábbiakban az ő vélemény cikkét közöljük változtatás nélkül.
Az európai parlamenti képviselők szerdán 9 órától, az Európai Tanács február 20-i büdzsé-csúcstalálkozója előtt ismét hangsúlyozzák a következő költségvetési ciklus Parlament számára legfontosabb elemeit – vezeti fel az Európai Parlament közleménye a holnap reggeli esemény aktualitását és fontosságát.
Tagállami szintű konzultációt indít az Európai Bizottság a mesterséges intelligencia uniós szintű szabályozásáról – értesült a Bruxinfo.
Bár a 2019-es mellett a 2020-as GDP-növekedési előrejelzését is felfelé módosította az Európai Bizottság, az idei évre vonatkozó friss prognózis még mindig jóval alacsonyabb annál, mint amit a magyar kormány mond – írja a Bruxinfo. A lap úgy tudja, hogy elsősorban az EU-források előrehozott kifizetése és a 2019-es önkormányzati választások élénkítő hatása miatt vár az Európai Bizottság idénre jókora gazdasági növekedési lassulást.
A Bizottság két új kísérleti intézkedés útján ösztönzi a polgárok részvételét a kohéziós projektek helyi megvalósításában. Az intézkedések azt hivatottak támogatni, hogy a polgárok és a civil társadalmi szervezetek tevékenyen részt vegyenek az uniós források tervezésében, felhasználásában és nyomon követésében, hogy végső soron jobb eredmények szülessenek.
Ahelyett, hogy bejelentette volna ma az Európai Bizottság a túl bonyolulttá vált Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) lazításaként is felfogható „zöld rugalmassági” záradékot, mint ahogy ennek terve kiszivárgott, csak néhány önkritikus megállapítást fogalmazott meg az egyezményről és egy nyilvános konzultációt indított a témáról, amely év végéig eltart majd. A testüleg megállapítása szerint a beruházások élénkítéséhez túl összetetté vált az SNE, mivel egyszerre több célt is követ, így megfontolandó az ösztönző hatás erősítése a módosítások árán.
Miután tavaly télen az Európai Tanácsban a francia elnök vétót emelt az észak-macedón és albán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatban, és Emmanuel Macron több lépcsős, visszafordítható csatlakozási folyamatot követelt, ma bemutatta átdolgozott bővítési javaslatát az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztosa, a magyar Várhelyi Olivér.
Egyszerre lenne érdeke a magyar kormánynak a további időigényes tárgyalás a 2021-2027-es uniós költségvetésről, mert így hátha javítható a magyar eredmény, és közben az is, hogy már ebben a hónapban megállapodjanak róla, mert ez kevésbé veszélyeztetné a 2021—2022-es itthoni gazdasági teljesítményt. Ugyanígy az EU-pénzek belső szerkezetében, a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál is erős szorításba került a kormány, akárcsak a jogállamisági feltételek uniós kifizetéshez kötésében. Most úgy tűnik, hogy ebből a többszörös szorításból a február 20-i rendkívüli EU-csúcson ki fog törni a kormány, mert megszületik a nagy alku, de az, hogy mi lesz ennek az alkunak magyar szempontból az eredménye, még nagy kérdés.
Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EBA) az óceánokkal, tengerekkel és tengerpartokkal kapcsolatos gazdasági tevékenységeket, az úgynevezett kék gazdaságot támogató 75 millió eurós (mintegy 24,8 milliárd forint) tőkebefektetési alapot hozott létre a környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében - közölte az uniós bizottság kedden.
Új elemet is bemondott az EU-brit kereskedelmi megállapodás feltételeként tegnapi beszédében Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló, miközben Boris Johnson brit kormányfő a megállapodás nélküli brit kizuhanás forgatókönyvét is belengette beszédében – mindez pedig elég volt ahhoz, hogy szokatlanul nagyot essen a font az EU-ból való kilépés első munkanapján.
Még mindig tisztességtelen, sportszerűtlen és igazságtalan az Európai Unió 2021-2027-es időszakra vonatkozó költségvetési javaslata, ilyen jelzőket használt ma Orbán Viktor magyar miniszterelnök azután, hogy Brüsszelben találkozott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A magyar kormányfő szerint azért sportszerűtlen az új költségvetési terv, mert olyan módosítások vannak benne, amelyek a szegényebb országoktól a gazdagok irányába kívánnak pénzeket átcsoportosítani.
Egy „zöld rugalmassági” záradékkal módosíthatják az EU költségvetési és adósságszabályait rögzítő Stabilitási és Növekedési Egyezményt, hogy ezzel segítsék a minap bejelentett Európai Zöld Megállapodás, azaz a 2050-es uniós klímasemlegességi cél és a digitalizációs átállás megvalósítását – írja a Politico a birtokába került 19 oldalas tervezet alapján.
Nincs szükség itthon az EU-s fejlesztések ellenőrzésének szigorítására, inkább a meglévő lehetőségeket kell jobban kihasználni a korrupciós és csalási kockázatok visszaszorítására – mondták a téma szakértői a Transparency International Magyarország pénteki konferenciáján. Néhány elég erős kijelentés is elhangzott az eseményen: az Európai Bizottság egyik illetékese azt firtatta, hogy miért nem ülnek többen börtönben az uniós pénzekkel visszaélés miatt, amire egy kormányzati illetékes megjegyezte: a hatalmi ágak szétválasztása terén kell keresni a választ. Egyébként nagyon egyszerű módszer is létezne a túlárazások kivédésére, csak valamiért nem lép senki. Azt is kiderült: kézzelfogható anyagi előnyei vannak, ha minél inkább bevonják a nyilvánosságot a projektek nyomon követésébe, ugyanis hirtelen 200 millió forinttal 1,3 milliárdra sikerült lefaragni az M6-os autópálya Bóly-Ivánvárda közötti szakaszának tervezésére kiírt közbeszerzésben a becsült árat egy civil ellenőrző mechanizmus keretében.
Az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a jogviszony létrejötte után 47 évvel és egy hónappal, közép-európai idő szerint péntek éjfélkor megszűnt, azaz jogilag kiléptek az EU-ból. Ez példátlan az EU történetében. Az uniós intézményekben a britek képviselete megszűnt, így mostantól nem szólhatnak bele a közös jogalkotásba, de legalább év végéig még kötelezően vonatkozik rájuk az uniós joganyag. Jelen tudásunk szerint december 31-én a britek uniós tagsága a gyakorlatban is megszűnik: kilépnek a közös piacból és a vámunióból, az EU büdzsébe sem fizetnek már be, de hatalmas kérdés, hogy mi lép mindezen viszonyrendszer helyébe. Az alábbiakban történelmi áttekintésbe helyezzük a brit EU-tagságot, az annak megszűnéséhez vezető folyamatokat és a kilátásokra is kitérünk.
Az Európai Bizottság ma bejelentette, hogy Ursula von der Leyen elnök jövő hétfőn, február 3-án kétoldalú találkozón fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Brüsszelben – áll a testület közleményében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Charles Michellel, az Európai Tanács, és David Sassolival, a parlament elnökével közösen az Európai Parlamentben tartott pénteki sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy a tapasztalatok szerint az erő nem az elszigeteltségben, hanem a közös munkával felépített unióban rejlik.
1 milliárd eurós átalány pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány az uniós közbeszerzésekhez kapcsolódó szabálytalanságoknál és ezen felül kell érteni még egyedi ügyekben további pénzügyi büntetéseket – mondta a Portfolio kérdésére Anton Schrag, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgató-helyettese a Transparency International Magyarország által ma az uniós források felhasználásáról szervezett konferencián.
Legalábbis a kínai gyártókhoz képest.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
